„Elemi szinten kezd átalakulni a gondolkodásmódunk” – karbon-lábnyom csökkentés és kompenzálás a CEEwebnél

A CEEweb a Biológiai Sokféleségért a közép- és kelet-európai régióban természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata, amelynek küldetése a biológia sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődés elősegítése által. Amellett, hogy természetesen az irodai működésüket és a rendezvényeiket is zöld szemlélettel szervezik, a CEEweb több rendezvényén is igénybe vette már a GreenDependent karbon-lábnyom számítási és semlegesítési szolgáltatását. Erről kérdeztük Dr. Nagy Gabriellát, a szervezet vezető projekt koordinátorát.

Mennyire tartjátok fontosnak, hogy egy rendezvény szervezése során érvényesüljenek a környezettudatos szempontok? A zöld rendezvényeknek része kell legyen a karbon-lábnyom számítása, illetve semlegesítése is?

A mi számunkra ez alapvető fontosságú. Sajnos azonban azt tapasztalom, hogy a legtöbb rendezvényhelyszín még meglehetősen felkészületlen ezen a téren. A legnagyobb gond azzal van, hogy nincsenek tisztában a saját fogyasztásukkal, energetikai jellemzőikkel, karbon-kibocsátásukkal, nem csatlakoztak “zöld címke” rendszerekhez, gyakran vállalati szintű környezetirányítási rendszert sem építettek még ki, nincs vállalati környezetpolitikájuk, tehát a környezetvédelmi vállalati megvalósítása új és sajnos nem preferált téma, ami természetesen jelentősen megnehezíti a mérést is. Könnyebb a dolgunk akkor, amikor házon belül tudjuk megoldani egy-egy rendezvényünk szervezését és lebonyolítását.

A CEEWeb előtt egy egyetemen dolgoztam, ahol kizárólag a szolgáltatás ára képezte a döntés alapját, nem állt módunkban mérlegelni a környezettudatos működés szempontjait.

Ha a helyszínek nem is feltétlenül állnak készen, mint a rendezvényeitek szervezői, ti mit tudtok tenni a zöldítés érdekében?

A központi helyszíneken, tömegközlekedéssel elérhető rendezvényhelyszíneket preferáljuk, és arra bíztatjuk a vendégeinket, hogy így is érkezzenek. Már nem is készülünk nyomtatott kiadványokkal a rendezvényekre, nem osztogatunk jegyzettömböket sem, minden információt online osztunk meg. Nagyon lényeges kérdés az étkezés is, előnyben részesítjük a vegetáriánus fogásokat, szezonális, helyi alapanyagból készült ételeket. Pontosan számon tartjuk, hány érkező vendégre számíthatunk, így igyekszünk megelőzni az élelmiszerpazarlást. A megfelelő italkínálattal pedig hatékonyan tudjuk elkerülni a hulladéktermelést, nem kínálunk kisüveges üdítőket, vagy eldobható poharakat.

A résztvevők mennyire nyitottak a törekvéseitekre? Nem hiányolják a nyomtatott kiadványokat? Egy rendezvény karbon-lábnyomának számításakor a rendezvény vendégeinek a regisztráció során sokszor olyan adatokat is kell szolgáltatniuk, amiket máshol nem – például, hogy honnan érkeztek és mivel. Ehhez mit szólnak?

Eléggé változatos célközönséggel dolgozunk. Sokak már eleve nagyon környezettudatosak, környezetvédelemmel foglalkoznak, nekik nem kell magyarázkodnunk. De például a politikai, illetve szakma-politikai rendezvényeink vendégei számára tudunk meglepetést okozni. Viszont azt vettük észre, hogy amint magyarázatot kapnak a vendégeink arra, hogy minek mi a célja, miért zöldebb tőle a rendezvény, máris támogatóvá válnak.

Sokszor bizonyított tény, hogy a faültetés mennyire pozitívan hat a klímaváltozás ellen, ugyanakkor a faültetés mikéntjéről nincs egységes álláspont. Sokan – köztük a GreenDependent is – úgy vélik, hogy leginkább őshonos fákat célszerű ültetni, míg mások azt mondják, nincs sok időnk, ezért inkább a nagyon gyorsan növő fafajok mellett teszik le a voksukat, akkor is, ha ezek nem honosak egy adott területen. Mi a te álláspontod ezzel kapcsolatban?

Én eredetileg tájépítész vagyok, és sokat is dolgoztam a szakmában, így szakmai szemmel tudok erről nyilatkozni, a CEEwebnek nincs hivatalos álláspontja a kérdésben, mivel elsősorban EU és régió  szintű környezet-politikával foglalkozik. A honos-nem honos kérdésnél fontosabbnak tartom a helyszín figyelembe vételét, a körülmények gondos mérlegelését. Olyan fákat ültessünk, amelyek jó eséllyel meg is maradnak az adott területen, illeszkednek a terület funkciójához, az ott élő növényekhez és természetesen a jogszabályi kötöttségekhez.

Az utóbbi évtizedek klímaváltozása felgyorsított és jelentősen rontott számos növény-egészségügyi problémán, mint a kártevők számának és diverzitásának fokozódása, Komolyan érintettek például a vadgesztenye, illetve a platán fasoraink, bármilyen gyönyörűek is, sajnos mostanra annyi kártevőjük akadt, hogy lehetetlen ellenük érdemben védekezni. Az ellátásukat ráadásul nehezíti ezen fák hatalmas termete is, így ezek egyre nagyobb terhet rónak a városgazdálkodókra. A faültetés szerencsére mára közügy lett, a lakosság nagyon ragaszkodik a szívüknek kedves fajokhoz. Úgy gondolom, hogy a faültetéssel foglalkozó szervezeteknek nagy hangsúlyt kell fektetni a kommunikációra, az ismeretterjesztésre is, hiszen a lakosságban megvan a jó szándék, a fák szeretete, de meg kell tanulniuk, hogy hogyan tudják kielégíteni egyes növények környezeti igényét, mely fajok alkalmasak a telepítésre és milyen reménnyel kecsegtet a túlélésük. .

Nagyon örülök neki és büszke vagyok arra, hogy a környezetvédelem és a tájépítészet közös munkája által mára a lakosság számára kifejezetten fontos lett az a növényállomány, ami mellett él, foglalkoznak vele, elvárják az önkormányzattól a fák telepítését, gondozását, részt vesznek még az ültetésben is.

Ha már a magánszemélyek tudatosságát említed: a karbon-lábnyom kompenzációs szolgáltatásunknak egyre több magánszemély is az ügyfele, ők jellemzően a repülős utazásaikat kompenzálják faültetéssel. Ti is tapasztaljátok a növekvő tudatosságot a lakosság részéről, valamint a törekvést a fenntartható turizmusra?

Abszolút azt tapasztaljuk, hogy szinte mindenki a legolcsóbb és leggyorsabb közlekedési módot választja, ami gyakran a repülő. Így rendezvényeink szervezőjeként az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy a leendő vendégekhez minél közelebb szervezzük a rendezvényt, ezáltal is csökkentve a megtett kilométerek számát. Úgy látom, hogy a repülés káros hatásai sokkal kevésbé mentek még át a köztudatba, mint más fenntarthatósággal kapcsolatos témák, de már kezdenek ezzel is foglalkozni az emberek. Ha az üzleti utak szintjén ez nem is mindig nyilvánul meg, a magán utazásaikat egyre többen tervezik úgy, hogy könnyen megközelíthető célpontot választanak. A problémát nem is a szándék, hanem gyakran az infrastruktúra hiánya jelenti, a nagy távolságok megtételére alkalmas gyors és háztól-házig tartó szolgáltatás, míg a repülőjáratok előnye, hogy olcsón és gyorsan eljuthatunk legalább a célpontunk közelébe. Fontos viszont megjegyezni, hogy belföldön, kiváltképp Budapesten nemzetközi viszonylatban nézve kifejezetten jó a közösségi közlekedés színvonala és szervezettsége is.

Sokszor úgy tűnhet számunkra, hogy az egyéni döntéseink egészen kicsi léptékűek csak, de mindeközben az elemi gondolkodási sémáink kezdenek átalakulni, ami mindenképpen nagyon bíztató a jövőre nézve, úgy érzem, egészen jól haladunk egy fenntarthatóbb életvitel felé.

 

Szerkesztette: Mihály Edina, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom Hírlevél 2019. szeptemberi (115.) számában

 

 

További információ: egy CEEweb konferencia karbon-lábnyomának számítása és semlegesítése (46-47. oldal)

Képek forrása: GreenDependent, CEEweb