Másfélfokos életmód: Az életmódváltozás szerepe a klímacélok elérésében

Május végén startolt az EU Másfélfokos életmód nevű nagyszabású projektje hét európai ország kutatóinak bevonásával. A projekt 4 éves kifutású, különlegessége, hogy alapvető célja a kutatás menetéről és eredményeiről folyamatosan tájékoztatni és bevonni a diskurzusba többek között a lakosságot is, így támogatva a Párizsi Egyezményben foglalt klímacélok megvalósítását. A kutatói csapat részeként a GreenDependent Intézet is folyamatosan cikkezni fog a projektről a Kislábnyom Hírlevélben.

Aki pedig szeret angolul olvasni, nézze meg az EU Másfélfokos életmód első hírlevelét, amire itt lehet feliratkozni.

 

Miért van szükség másfélfokos életmódra?

A háztartásokból származó kibocsátás felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás 72%-ért.[i] A megfelelő időben történő drasztikus csökkentéshez a technológiai megoldások önmagukban nem lesznek elegendőek. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a globális felmelegedésről szóló különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a klímaválság kezelése keresletoldali cselekvéseket is igényel, így arra is gondolnunk kell, hogyan változtathatunk életmódunkon 1,5 fokos cél elérése érdekében.

Egy friss tanulmány is azt a következtetést erősíti meg, hogy fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része kell, hogy legyen a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak, azaz van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok egyéni lépés előbb-utóbb jelentős változáshoz vezet globálisan is.

Életmódunkat azonban nem csak egyéni döntéseink alakítják, hanem az a komplex fizikai, társadalmi és politikai környezet is, amelyben élünk. Életmódunk alakítása sokkal többről szól, mint pusztán fogyasztási szokásokról és annak üvegházhatású gáz-kibocsátási következményeiről.

A rendszerszintű tényezők megváltoz-tatására is összpontosítanunk kell, mint pl. a kínálati oldal logikája és piaci struktúrák, a termelés, a reklám, a munkavégzés és a társadalmi normák szabályozása. Csak a rendszerszintű változtatásokkal együtt tudjuk lehetővé tenni a fenntartható életmódra való átállást a közösségek számára szerte a világon.

Ezen kívül, fontos, hogy odafigyeljünk és átalakítsuk életünk nem-gazdasági vonatkozásait is: például a barátokkal való időtöltést, a gyermekek vagy idős szülők gondozását, ahogyan játszunk, edzünk, és ahogy részt veszünk közösségeinkben. Mindezen tevékenységek hatással vannak jóllétünkre és karbon-lábnyomunkra is. Az új másfélfokos életmódról szóló jelentés szerint, amely a mindenki számára 

méltányos fogyasztási tér meghatározására összpontosít, „az életmód magába foglalja azt, hogyan fogyasztunk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, milyen szomszédok, barátok, állampolgárok és szülők vagyunk, milyen értékeket ápolunk, és ezek az értékek hogyan befolyásolják döntéseinket.

Az EU Másfélfokos életmód projekt összekapcsolja a háztartások szintjén kialakítható életmódok elemzését a kormányzás különböző szintjein megvalósuló releváns szakpolitikai és társadalmi-gazdasági struktúrák vizsgálatával. A projekt megközelítése egyedülálló abból a szempontból, hogy felismeri a változásokkal kapcsolatos politikai elfogadás fontosságát, bemutatja az egyének és a háztartások potenciális hozzájárulását, és világosan megfogalmazza, hol szükséges beavatkozni a politikai és más strukturális változások érdekében - például a jól-léti és ellátási rendszerekben. Mint Doris Fuchs professzor, a projekt koordinátora kiemeli: "Ha társadalmaink el akarják érni a másfélfokos klímacélt, jelentős életmódváltozásra és különösen életmódunk strukturális összefüggéseinek változására van szükség, hogy a jóllét a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások keretein belül is megvalósítható legyen."

 

Hogyan tudunk elmozdulni a másfélfokos életmód felé?

A másfélfokos életmód elérése soha nem látott rendszerszintű átalakulásokat tesz szükségessé szerte a világon, különösen azokban az országokban, amelyek aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a globális kibocsátáshoz. A másfélfokos cél érdekében történő életmódbeli változtatások ugyanakkor hozzájárulnak az életminőségünk javításához is. Kimutatták, hogy a bolygó számára kedvező életmódváltoztatások javítják a fizikai és mentális egészséget, a közösségekbe vetett bizalmat és elkötelezettséget, valamint a társas kapcsolatok minőségét. A változtatás olyan előnyökkel is jár, mint az egészségesebb életmód, a társadalmi egyenlőség, erősebb kapcsolat a természettel, valamint az emberi és ökológiai jóllét.

Az étkezés, a mobilitás és otthonunk (energetikai) kialakítása kulcsfontosságú területek, ahol az életmódbeli változtatások a legnagyobb hatással lehetnek a kibocsátás csökkentésére, miközben javítják életminőségünket. Például a kevesebb húst és tejterméket tartalmazó, fenntartható étrend felé való elmozdulás csökkenti a kibocsátást és egészségügyi szempontból is kedvező hatással bír.

Hasonlóképpen, utazási normáink megváltoztatása pozitív hatással van mentális és fizikai egészségünkre, miközben csökken a kibocsátás és a légszennyezés. Amikor csak lehetséges, válasszuk a kerékpározást, gyaloglást vagy tömegközlekedést. Ha gyakrabban tudunk otthonról dolgozni, tegyük meg, mert ez is kulcsfontosságú lehet a kibocsátás csökkentése szempontjából.

Otthonunkban fontos átgondolnunk, hogy valójában mekkora helyre van szükségünk, és olyan infrastruktúra felé kell elmozdulni, amely képes megújuló villamosenergiát és alacsonyabb CO2-kibocsátású fűtési és hűtési módokat biztosítani.

Ahhoz azonban, hogy ezeket a változtatásokat globális szinten megfelelő, elegendő mértékben vihessük végbe, rendszerszintű változtatásokra is szükség van, azaz jóval többre, mint egyéni döntésekre. Ha el akarjuk érni a másfélfokos célt, ahhoz elkötelezett politikai változtatásra, jelentős infrastrukturális beruházásokra és mindannyiunk elkötelezettségére szükség lesz.

Kövesd a projekt útját az EU Másfélfokos Életmód projekt honlapján, a Twitter, LinkedIn és Facebook csatornákon!  A hírlevélre pedig itt lehet feliratkozni.

Ha magyar nyelvű információkat szeretnél inkább, praktikus, mindennapi életre kiterjedő tippekkel, olvasnivalókkal, érdemes megnézned a Kislábnyom honlapot, vagy követned a Kislábnyom közösségi oldalt.

 

Fordítás és összefoglaló: Farády Anna, GreenDependent

 

Források:

Dana Vigran, Dr. Luca Coscieme, Hot or Cool Institute:

WHY DO WE NEED 1.5° LIFESTYLES?

Életmódváltozással a klímaválság ellen

 

Kapcsolódó cikkünk a Kislábnyom oldalon:

Készüljünk a "1,5 fokos" életmódra

 

Kép(ek) forrása:

1. Fotó: Curridabat Önkormányzata

2. WHY DO WE NEED 1.5° LIFESTYLES?

 

A projekt hivatalos elnevezése: EU 1.5° Lifestyles: Policies and Tools for Mainstreaming 1.5° Lifestyles

 

Ez a projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjából részesül támogatásban az 101003880 sz. támogatási megállapodás alapján.

 

A kiadvány tartalmára vonatkozó kizárólagos felelősség a kiadvány szerkesztőjét és kiadóját terheli. A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió által képviselt álláspontot. Sem a CINEA-t, sem az Európai Bizottságot nem terheli felelősség a kiadványban foglalt információ bárminemű felhasználásáért.