Milyen egy rugalmasan ellenálló, azaz reziliens város?

A Rockefeller Alapítvány 100 reziliens város (100 Resilient Cities, vagy 100RC) címmel indított egy új programot, amelybe a városok maguk jelentkezhettek. Egyelőre 32 várost választottak ki a jelentkezők közül a világ minden tájáról. Köztük van Bristol is, Európa zöld fővárosa 2015-ben (ld. Érdekes honlapok, néznivalók rovatunkat). Sajnos, Magyarországot (és Közép-Kelet Európát) egyelőre egy város sem képviseli, de 2014. szeptember 10-ig 50 ezer főnél több lakost számláló városoknak lehet újra jelentkezni!

De miről is szól a program? Legfőbb célja, hogy segítse a városokat abban, hogy rugalmasabbak és ellenállóbbak legyenek a 21. században jellemző fizikai, társadalmi és gazdasági kihívásokkal szemben. A 100RC hozzájárul ahhoz, hogy a városok olyan szemléletet alakítsanak ki, amely nem csak a sokkokat -a földrengéseket, tüzvészeket, áradásokat stb. -veszi figyelembe, hanem azokat a stresszhelyzeteket is, amelyek egy település"szövetét" napi vagy ciklikusan visszatérő szinten gyengíthetik, mint példáula magas munkanélküliség, a kevéssé hatékony közösségi közlekedés, a helyi erőszak, a tartós élelmiszer-vagy vízhiány. Azzal, hogy egy város a sokk-és a stresszhelyzeteket kezeli, kialakítja, fejleszti képességét arra, hogy kedvezőtlen jelenségekre, eseményekre minél jobban reagáljon, és mind jó, mind pedig rossz időkben folyamatosan ellássa alapfunkcióit, a népesség minden csoportja számára.

Mit jelent az, ha valami reziliens? A városban az egyének, közösségek, intézmények, vállalkozások és rendszerek képesek arra, hogy a tartós stresszhelyzeteket és nehéz sokkokat túléljék, alkalmazkodjanak hozzájuk és fejlődjenek. A programban résztvevők szerint ehhez alapvetően 5 tulajdonságra van szükség:

  1. Arra, hogy a város folyamatosan tudjon tanulni -saját és mások tapasztalataiból, legyenek kifejezetten erre a célra kialakított visszajelző rendszerek, hogy lehetséges legyen előrejelzéseket tenni és kreatív megoldásokat keresni;
  2. Képesség arra, hogy zavar esetén gyorsan visszaálljon a megszokott működés, és így ne alakuljon ki hosszú távon fennálló zavar;
  3. "Kordában tartott" vagy viszonylagosan biztonságos kudarc -a kudarc megelőzése, illetve csökkentése, hogy ne boruljon fel a teljes rendszer működése;
  4. Rugalmasság -képesség a változásra, fejlődésre, az alkalmazkodásra, és vészhelyzetek esetén alternatív stratégiák kidolgozására és megvalósítására;
  5. Tartalék kapacitás -abban az esetben, ha a rendszer egy eleme veszélyeztetve van, vagy összeomlik, van valamiféle tartalék kapacitás, terv, vagy alternatív megoldás, amit életbe lehet léptetni.

A program honlapján minderről háttérolvasmányok, blogbejegyzések is találhatók, illetve számos gyakorlati példa mutatja be, hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani.

Mindezek alapján mik lehetnek egy reziliens város főbb jellemzői? Azaz, mi alapján tudjuk megállapítani, hogy ilyen városban lakunk-e? Az alábbiakban 10 jellemzőt sorolunk fel -ám közben a jellemzőkről folyamatos eszmecsere zajlik a program honlapján-hozzá lehet szólni!

Egy rugalmasan ellenálló városban az utazás nem merül ki az autózásban, hanem:

  1. Lehetőség van kerékpárt kölcsönözni és megosztani különböző rendszereken keresztül;
  2. gyors és hatékony közösségi közlekedést lehet igénybe venni; és
  3. jól lehet akár gyalog is közlekedni, mert vannak jól karbantartott gyalogutak, járdák, átkelők stb.
  4. Ha mégis autózni szeretnénk, van lehetőségünk autómegosztó rendszerekhez csatlakozni, illetve alternatív üzemanyagot (pl. elektromos áram, esetleg biodízel) használni jól kiépített rendszereken keresztül.
  5. Az irodaházakat és egyéb épületeket a biomimikri elveire, azaz a természet rendszereiben meglévő tudásra, építve működtetik és hűtik -pl. nem légkondícionálóval hanem a termeszvár hűtési elvét alkalmazva, egy átlagos irodaépület energiaszükségletének töredékét felhasználva.
  6. Miután az internet összeomlik, a szervezetekben a kommunikáció mesh hálózatokon keresztül tovább folyik...
  7. A városban jól működik a közösség által támogatott mezőgazdaság (azaz, léteznek közvetlen termelői-fogyasztói rendszerek), és a városi kertészkedés.
  8. Erős a társadalom rugalmassága, ellenállóképessége is: sok aktív kis helyi közösség és csoport van, sok taggal, akik azon kívül, hogy a lakókerületi egyesület tagjai, a társadalom ellenállóképességét is építik.
  9. A város vezetése, az önkormányzat, a lakosságot is bevonja a költségvetés tervezésébe. A részvételi tervezésen alapuló találkozókon a lakosság minden csoportja képviselve van, közös döntések születnek arról, hogy mire szükséges fordítani a költségvetés erőforrásait. Így a lakosság sokkal inkább magáénak érzi majd a döntéseket és következményeiket, és úgy általában a város sorsát.
  10. Társadalmi hatás alapján születnek döntések a befektetésekről, azaz a város saját vagyonát olyan befektetésekbe teszi, amelyeknek mérhető, pozitív környezeti és társadalmi hatásai vannak -így is elősegítve a fenntartható kezdeményezések terjedését és erősödését a világ minden részén.

 

Hasznos magyar kapcsolódó honlap: http://www.recity.hu/

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2014. júliusi (64.) számában

 

 

Forrás és inspiráció: 100RC blogbejegyzés***