A széndioxid-kibocsátás világszintű csökkentése nem pusztán a globális felmelegedés jobban ismert hatásainak – így a sarkvidéki tengeri jég olvadásának vagy a tengerszint emelkedésének – mérséklését szolgálja. A tét nagy: több mint 150 millió ember élete is megmenthető lenne.

Jóllehet, sokkal többen halnak meg évente a rossz levegő minőség miatt, mint repülőgép szerencsétlenségek, háborúk vagy épp a terrorizmus miatt, a légszennyezettség egészségügyi hatásai kevésbé köztudottak. Pedig a légszennyezés csak Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza, a megbetegedések száma meghaladhatja az évi egymilliót. Jelenleg.

A Columbia és a Duke egyetemek kutatói a légszennyezés miatti halálesetek évtizedes közegészségügyi adataira támaszkodó epidemiológiai modellek segítségével vizsgálták a levegőszennyezés emberi egészségre gyakorolt, jövőben várható hatásait. Ehhez a szén-dioxid és más, az emberi légzést megnehezítő szennyező anyagok (például ózon és porszerű részecskék) jövőbeni kibocsátásaira alkalmaztak különböző forgatókönyvek szerinti számítógépes szimulációkat.

A kutatás eredményeit összegző, a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az idő előtti halálesetek előfordulása csaknem minden kontinensen csökkenhető lenne. Ennek érdekében azonban szükséges volna, hogy a világ kormányai végre egyetértsenek, és valóban elkötelezzék magukat a szén-dioxid és más káros gázok kibocsátásának jelentősebb mértékű csökkentésében.

A kutatók számításai szerint az érdemi változáshoz, illetve a további tragédiák megelőzéséhez a század végére a globális hőmérséklet-emelkedés – az 1900-as szinthez képest – nem lehet magasabb, mint 3 Fahrenheit, azaz 1,67 Celsius fok. Ez alacsonyabb, mint a párizsi éghajlati megállapodás által meghatározott két, de magasabb a kívánatosnak tekintett („lehetőség szerinti”) másfél Celsius fokos értéknél.

Ennek teljesítése különösen a szennyezett levegőjű ázsiai országokban lenne jelentős: egyedül Indiában 13 millió, a bangladesi Dhakában és vonzáskörzetében pedig 3,6 millió nagyvárosi ember életét lehetne megmenteni, az indonéziái Jakartában pedig 1,6-szor kevesebb haláleset történne. A probléma persze nem kímél más kontinenseket sem: Lagosban és Kairóban együttesen több mint 2 millió, az Egyesült Államok nagyvárosai esetében pedig – a levegőtisztasági törvény (Clean Air Act) jelentős eredményei ellenére – 330 ezer megelőzhető halálesettel számolnak.

Abban az esetben ugyanakkor, ha a kormányok a század végéig nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, évi 7 millió halálesettel kell számolni. A kutatást vezető Drew Shindell szerint az idő sürget: amennyiben a 2020-as években nem történnek jelentős előrelépések, túl késő lesz.

Az összefoglalót írta: Horváth Gergő, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. áprilisi (106.) számában.

Forrás: https://www.washingtonpost.com

Képek [cc] Friends of the Earth Scotland, CIFOR