ÉLELMISZERHULLADÉK ELKERÜLÉSE, CSÖKKENTÉSE

Így lesz minimális élelmiszerhulladék a GreenDependent munkatársainál

 

Egyéni és háztartási élelmiszerfogyasztáshoz kapcsolódó karbon-lábnyomunk csökkentése szempontjából alapvető fontosságú, hogy minél kevesebb élelmiszerhulladék keletkezzen otthonainkban. Természetesen, ennek nem csak karbon-lábnyom csökkentő hatása jelentős, így például az egyéb, eldobott, fel nem használt ételek, italok felhasználásához használt erőforrások pazarlását illetve a hozzájuk kapcsolód negatív környezet és társadalmi hatásokat is csökkentjük. És mindezt alapvetően extra pénzráfordítás nélkül, szokásaink, napi rutinunk megváltoztatásával megtehetjük. Íme néhány ötlet a GreenDependent csapattól, hogy hogyan!

 

Vadovics Edina és Vadovics Kristóf – kis (helyi) beszerzési helyek, hűtő-monitoring, kreatív maradék-hasznosítás

Nálunk az élelmiszerhulladék csökkentése a beszerzéssel kezdődik. Talán az segít leginkább, hogy nem szuper- és hipermarketekben szerezzük be a romlandó élelmiszereket, hanem helyi pékségben, „ABC”-ben, doboz és helyi zöldségrendszerben, piacon. Így egyszerre tipikusan nem vásárolunk be több hétre – és eleve kevesebb az esély arra, hogy túl sokat vásároljunk. Főleg, hogy biciklivel igyekszünk hazavinni :-) Persze ennek a kiegészítésére abszolút szükséges a bevásárló lista is, amit mi folyamatosan vezetünk a hűtőre téve, ha valami kifogy, elfogy, szükséges, oda írjuk fel.

Alakuló bevásárlólista a hűtőn (fotó: Vadovics Edina ©)

Emellett abból főzünk-sütünk, ami otthon van… Így legalább hetente megnézzük, mi van a kamrában, a hűtőben, és talán egy kicsit kevésbé gyakran azt is, hogy mit rejt a mélyhűtő (fagyasztónk tudatosan nincs, a hűtő mélyhűtő részéről van szó). Ez abban is nagyon sokat segít, hogy ne feledkezzünk meg dolgokról, és ha csak lehet, ne romoljon meg semmi.

Hűtőben tárolt maradékok (fotó: Vadovics Edina ©)

Persze, akármilyen tudatosak és alaposak vagyunk, sokszor akad valami, amit muszáj megenni, így kezdünk egyre jobbak és találékonyabbak lenni abban, hogy a dobozokban, tálakban, üvegekben lapuló néha kicsit már szomorkás ételeknek új formát adjunk. Így lesz különböző főtt és sült zöldségekből krémleves, további összetevőkkel, esetleg egy jó öntettel kiegészülve rizs vagy tésztasaláta. Ezekben egyébként a maradékként hűtőben árválkodó sajtdarabokat, húsételek maradványait is kiválóan lehet hasznosítani, csakúgy mint a munkába vitt szendvicsekben is.

Vacsora többféle maradékból – frissen készített medvehagymás-joghurtos öntettel

(fotó: Vadovics Edina ©)

Ha esetleg túl sokat fűzünk – vagy túl sok feldolgozandó, majdnem romlott zöldségünk, gyümölcsfünk van -, és tudjuk előre, hogy nem lesz kedvünk vagy lehetőségünk 3 napig azt enni, kisebb adagokban a mélyhűtőben lefagyasztjuk. Míg a hűtőben lévő dobozokat, ahogy a kép is mutatja, nem feliratozzuk, a mélyhűtőbe tett dolgokat mindig, azokat ugyanis néha sokkal nehezebb azonosítani enélkül.

Végül, ha mégis akad élelmiszerhulladékunk és komposztálható házilag, megtesszük. Az ipari komposztálás lehetőségére és a csak ily módon komposztálható hulladékok elszállítására pedig várunk… És célunk, hogy mire lesz, ne legyen mit beletenni :-)

 


 

Szőllőssy Anita – Rendszerezés, na meg mi is a hulladék…?

Nekem a kedvenc tippem az élelmiszerhulladékokhoz kapcsolódóan, hogy érdemes jól átgondolnunk, mi is hulladék valójában. Megpucoljuk a gombát, répát, uborkát…? Megesszük az újhagyma szárát, a krumpli héját? Ha eszünk húst, akkor az állat minél több részét elfogyasztjuk?

A zöldségek tisztításában például segítségünkre lehet egy kis kefe. Ezzel a krumplit is tisztíthatjuk, héjában süthetjük, a hagyma szárát pedig belefőzhetjük sokféle ételbe. Az utolsó kérdésre nehezebben tudok válaszolni, mert én vegetáriánus vagyok, de a cicám mindig jó hasznosítója volt a kimaradó falatoknak. :-)

Hámozó helyett válasszunk zöldségtisztító kefét! (fotó: Szőllőssy Anita ©)

Ami nekem sok gondot okoz, hogy amit épp szeretek, abból túl sokat veszek, ráadásul elfelejtem, hogy már 3 van otthon... Ezért most belevágtam a szekrény rendszerezésébe, és abból, ami már nem fér be a kijelölt helyére, abból nem veszek többet. A saját kereteim megtartásában egyébként az is segít, hogy nincs túl nagy hűtőnk, amit nem is tömünk tele – ez energiatakarékosság szempontjából sem utolsó szempont.

Habár nem az élelmiszerhulladék elkerülése, inkább a kezelése, de azért én megemlíteném a komposztálást is ennél a témánál. Én nagyon örültem, hogy a társasház, amiben újabban lakunk, igényelt az önkormányzattól több saját, közösségi komposztkeretet is. A lakásban pedig egy kis edényben tudom gyűjtögetni a komposztot, mielőtt kiszállítom.

 

Amiben gyűlik bent a komposzt… (fotó: Szőllőssy Anita ©)

 


 

Mihály Edina – Fermentálás, ShareWaste, ne vásárolj semmit hetek:

Pár hónapja rákaptam a fermentálásra, azóta hetente készülnek nálunk a finomabbnál finomabb fermentált savanyúságok – már nem csak saját részre, hanem a családunknak, barátainknak is jut belőle. A laktofermentálás, más néven tejsavas erjesztés során, levegőtől elzárt környezetben, tejsavbaktériumok biztosítják az így eltett zöldségek erjedését és tartósítását. Szinte bármilyen zöldséget lehet fermentálni, kiváló módszer arra, hogy a már nem teljesen friss, szomorodásnak indult zöldségeket megmentsük az enyészettől, valamint arra is, hogy a kedvenc idényzöldségeink fogyaszthatóságát elnyújtsuk. Ezen kívül olcsó (csak befőttesüvegekre, jól záró fedőkre, sóra, és persze zöldségekre van hozzá szükség), egészséges (a tejsavbacik nagyon jót tesznek a bélflóránkkal), és igazán változatos, finom, tartósítószert nem tartalmazó finomságok készülnek így.

Szinte bármilyen zöldséget, sőt, a gombát is lehet fermentálni (fotó: Mihály Edina ©)

A férjem kedvence a savanyúkáposzta (amit a hagyományos, szárazon sózós módszerrel ellentétben én sós felöntőlével készítek, így több leve és lágyabb íze lesz), az enyém pedig a kimchi, Korea nemzeti eledele, ami sokféle zöldség mellett gyömbért, chilit és fokhagymát is tartalmaz. A kisfiam pedig -  nos, ő leginkább a nemrég eltett fermentumok kupakját szereti nyomkodni, az erjedés aktív szakaszában ugyanis sok szén-dioxid keletkezik az üvegben, ami nyomkodás hatására mókás hangot hallatva elszökik.

Kimchi (fotó: Mihály Edina ©)

Van kertünk, kertészkedünk és komposztálunk is, sőt, már több éve a sharewaste.com közösségének tagjai vagyunk, vagyis vállaljuk azt, hogy ha bárki a közelünkben nem tudja hol komposztálni a komposztálnivalóját (mert pl. társasházi lakásban él), mi befogadjuk azt. Jelenleg egy család hetente hordja hozzánk a komposztját, egy másik pedig alkalmanként.

Szerencsére jó nagy kamrám van, sőt, a garázs egy részét is kamrává alakítottuk, ahol sok-sok fermentált, befőzött, fagyasztott és tartós élelmiszert tárolunk. Így aztán nem is jelent olyan nagy nehézséget az a kihívás, amivel időről időre szórakoztatom magam és fejlesztem a konyhai kreativitásom, mégpedig, hogy egy vagy két hétig egyáltalán nem vásárolok élelmiszert, abból főzök, ami van.

A néha ránk száradó kenyérhéjaktól pedig egy számunkra igen előnyös csereügylet révén szabadulunk meg, amiben a partnereink a szomszédasszonyunk tyúkjai: száraz kenyérért friss tojást? Kinek ne érné meg? :-)

 


 

Csiki Eszter – Tárolás, maradékmentés, adományozás

Az élelmiszer-hulladék csökkentése az egyik fő kihívásunk, tapasztalataim szerint ehhez különösen sok tudatosságra van szükség részünkről. Szerencsére azért egyre jobban alakulnak ki azok a szokások és praktikák, amikkel hatékony változást tudunk elérni. Az egyik vesszőparipám, amire talán kevesen gondolnának, az ételek megfelelő tárolása. Ez a zöldségek tekintetében kiemelkedően fontosnak bizonyult, például a retek sokkal tovább bírja és ropogós is marad, ha vásárlás után rögtön vízbe áztatjuk és így tároljuk a hűtőszekrényben. 

Vízbe áztatva tovább eltartható a retek; edénysapka

(az Igazgyöngy Alapítvány SZUNO márkájától) (fotó: Csiki Eszter ©)

Dobozok, zsákok, edénysapka, de akár csak egy tál tetejére fordított tányér is sokat hosszabbíthat egy adott élelmiszer szavatosságán, vagy inkább zamatosságán, mert valljuk be sokszor nem is a fogyaszthatósága, sokkal inkább a kinézete rettenti el az embert... (Ez gyerekkel, úgy érzem, fokozottan rizikós terep.)

Nemrég meg is történt, hogy túl sok céklát vettünk, amit aztán nem mind fogyasztottunk el még időben, így egy árválkodó, szomorú cékla inspirált a szokásos heti zabkekszünk újítására, amelynek az alapreceptjét is megosztom (ezt turbóztam fel céklával), és álljon itt a szép rózsaszín kekszünk bizonyítékként :-)

Céklás zabkeksz – maradékmentés; ételdoboz/adományláda a közelünkben 

(fotó: Csiki Eszter ©)

A másik lehetőség, ha esetleg túl sokat főzünk vagy elutazunk, és nem fogy el időben minden a hűtőből, a közelünkben lévő élelmiszer adománydoboz, ahová jószívvel viszünk (szépen bedobozolt!) ételeket, hogy azok fogyaszthassák el, akiknek valójában szükségük van rá.

És ha mégis keletkezik élelmiszer-hulladék, akkor egy jó lehetőség a városban lakó & háziállatot nélkülözőknek is a közösségi komposzt. Mi a „feneketlen-tavi komposztbarátok”-hoz tartozunk,  ahova nemcsak a komposztunkat visszük, és besegítünk az akörüli teendőkbe önkéntesként, de a folyamat végén virágfölddel is gazdagodunk.

Közösségi komposzt a Feneketlen-tónál (fotó: Csiki Eszter ©)

 


 

Antal Orsolya – Komolyan vett bevásárlólista, lazán vett szavatosság

Nem vagyunk kimondottan bajnokai a témának, de van egy pár tuti tudatos tippünk, amivel igyekszünk csökkenteni a komposztvödörbe kerülő dolgok mennyiségét:

  • Sose megyünk éhesen bevásárolni.
  • Szigorúan követjük a körültekintően megírt listát (hűtőt, kamrát átnézzük, mielőtt indulunk).
  • Vagy nem visszük a gyerekeket a boltba (de piacra mindig!) vagy ha mégis, akkor mindenkinek jut feladat a bevásárló listáról, így az adott dolog felkutatásával vannak elfoglalva és nincs idejük rendesen körülnézni :-D
  • Többször elhatároztuk már, hogy a heti menüt is megtervezzük előre, ahogy gyerekkorunkban láttuk/tanultuk, de ennél spontánabb a háztartásunk egyelőre…
  • Általában abból főzünk, ami a legközelebb áll a komposztálódáshoz.
  • Amit időben mégse ennénk meg, azt lefagyasztjuk.
  • Próbáljuk az élelmiszereket megfelelően tárolni, és megjegyezni a szülők, nagyszülők trükkjeit (pl. kiskanál cukor a bontott lekvár tetejére, hogy ne penészedjen olyan hamar), de ebben azért vannak botlásaink…
  • Igyekszünk a hűtőt, mélyhűtőt, kamrát rendesen szemmel tartani, és felfedezni még a lejárat előtt az elfogyasztandókat.
  • A lejárati időt rugalmasan kezeljük, és ami még ehető, azt nem dobjuk ki csak azért, mert a dátum szerint már „nem minőségi”.
  • Sose dobunk ki száraz kenyeret, kiflit, ezekből sokféle egyéb étel készíthető (kiflifelfújt, máglyarakás, melegszendvics stb.).
  • Szoktunk maradék ételekből is újat alkotni, általában megmaradt krumplipüréből sült lepénykéket, főtt krumpliból rakott krumplit, rizsből ázsiai sült rizst vagy tejberizst, sült zöldségekből levest stb.
  • A zöldhulladékot és egyéb szerves hulladékot a komposztáló, a maradék ételeket, csontokat a kutyánk tünteti el, vagyis alakítja át humusszá, illetve… kutyává.

+1: A kertünk terményeit - amíg bírjuk szusszal - lelkesen feldolgozzuk. A nagyobb szüretek végeredményéből 20-30 háztartás is részesül, így tuti nem megy veszendőbe semmi, ami már leszedésre került.

Szüret, eltevés, komposztálók a kertben (fotó: Antal Orsolya ©)

 

Ugye milyen sok úton-módon, trükkel, szokással lehet az élelmiszerhulladék mennyiségét csökkenteni?! Ahány ház, annyi jó szokás, sokat tanulhatunk ezen a téren is egymástól.

Befejezésként… a GreenDependentnél szervezetként is nagy figyelmet fordítunk, különösen rendezvényeink kapcsán, az élelmiszerhulladék csökkentésére, különböző módszereket dolgoztunk ki, amelyek kapcsán legtöbbször nincs is ilyen hulladékunk! Erről itt lehet olvasni.

 

Összeállították: a GreenDependent munkatársai,

Vadovics Edina bevezetőjével és zárszavával

 

Az eredeti blogbejegyzés ITT található.